[482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
Ayami: Szívesen segítek...*mosolygott és indult el egy kitaposott úton*
|
M: -Csak egy menedékre lenne szükségünk, ahol éjszaka megszállhatnánk. Tudnál segíteni nekünk?
Kaito: Persze, csak ha van időd segíteni -mosolyog bájosan.
|
Ayami: Üdv! *mosolygott aranyosan*
Hát, fogalmazhatunk így is...de igazából mindenkinek van itt egy ú.n. célja...nem véletlenül vagytok ti sem itt...*magyarázott és közben felvette a cuccait a földről* Nos, de ha szeretnétek valahová eljutni..ismételten felajánlom segítségem...
|
M: Kaito mellett terem egy szempillantás alatt. - Úgyérzem ez a sziget el van átkozva.
Kaito: -Hogy lehetsz ennyire otrombe? Nem kellene először bemutatkozni?
M: -felsóhaj- A nevem M...örvendek.
|
Ayami: Öhm...hát nemmessze innen van egy forrás, esetleg egy tó..de a kijutási esély nagyon kevés...sajnos...*sóhajtott kicsit szomorúan*...de szívesen segítek eljutni ahová szeretnétek...*mosolyodott el hirtelen*
|
Kaito:
-A nevem Kaito. Megfáradt vándorok volnánk, akik véletlenül tévedtek erre a kedves kis szigetre, szeretnénk megtudni merre találunk egy kikötőt vagy ahoz hasonlót ?-kacsint mosolyogva a lányra.
M:
Fejencsapja magát. ~Nem normális~
|
Ayami: öö...Üdvöz-letem! *csuklott meg a hangja mikor az előtte álló ifjú mélykék szemébe nézett*
|
M:
-Szerintem várjunk még egy kicsit és...
Kaito:
Hirtelen kilép a fa árnyékából. Fejébe húzva nagy kalapját a lány előtt terem. -Jóestét kívánok a hölgynek.
M:
~Ez meg mégis mi a fenét művel?~
|
Ayami: ...hogy lehetek ennyire ügyetlen? *térdelt fel és kezdte összesöpörni a kiborult növényi morzsákat*
|
M:
Elbújnak egy fa mögött és figyeli a lányt. - Idevalósinak tűnik...
Kaito:
-Hm...miféle lény lehet? -méri végig az aprócska, törékeny lányt.- Nem hiszem, hogy ártalmas lenne ránk nézve.
M:
-Majd kiderül -mosolyodik el halványan.
|
Ayami: a fenébe...*ejtette le az összemorzsolt növényeket* ...most kezdhetem előről az egészet...Ayami, hogy lehetsz ennyire figyelmetlen?! *mérgelődött magában*
|
M:
Hirtelen megáll és a fiú elé rakja a kezét. -Állj, hallottam valamit. -indul el a hang irányába.
Kaito:
-Biztos csak valami állat -jegyezi meg halkan majd a lány után indul.
|
Ayami: *egy fa árnyékában ül, teának való gyógynövényeket morzsol, közben halkan dúdolgat*
|
M:
Lassú, magabiztos léptekkel sétálgat az erdő fái között, néha oldara pillant, kissé csalódottan állapítja meg, hogy senki nincs erre.
Kaito:
- Hiába nézelődsz, ezen a siralmas helyen senki nincsen. Szerintem ez a sziget lakatlan - nyújtozik nagyot majd fél szemmel a mellette sétáló lányra néz.
|
[482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés